BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN A FOCI A KÖBÖN! Főszerkesztői levél

Kedves Olvasó!
Hosszú, olykor mégis rövidnek tűnő évet hagytunk magunk mögött, hogy aztán ott tartsunk, hogy immár 2010-et mutat a naptár.
Szélsebesen robog a világ, ám a Foci a köbön nem szeretne megváltozni. Illetve dehogynem: jobb, egyre jobb szeretne lenni. Hiszem, hogy nem is jár rossz úton, hiszen cáfoljanak meg, de talán egyedülálló módon a Foci a köbön oldalon olvashattak fényképes tudósítást általunk is sorsdöntőnek titulált világbajnoki selejtezőről (Magyarország–Svédország, Magyarország–Portugália), illetve magyar ötödik vonalbeli bajnokiról (Internationale CDFSE–BEAC), hogy csak a két „végletről” beszéljünk. Mindez azt is jelenti, hogy nekünk annyira fontos Juhász Roland kapu előtti mentése vagy Dzsudzsák Balázs szédítő cselsorozata, mint Denis Samuel gólparádéja vagy az ESMTK-t erősítő Nagy Gábor három találata.
Jó érzés leírni mindezt még akkor is, ha tudjuk, a „világ dicsősége” múlandó. Természetesen az ember nem ül ölbe tett kézzel, így továbbra is megmarad első számú célként a szolgálat, mégpedig az Olvasó szolgálata. Az elkövetkező hetekben az őszi visszapillantók, nyilatkozatok és interjúk mellett – mindez vonatkozik NB II-től a kiemelt utánpótlás-bajnokságig! – már a tavasz kerül fókuszba, hiszen a csapatok januárban edzenek, a Foci a köbön pedig értelemszerűen az edzőmérkőzésekre fókuszál. Mi sem természetesebb, mint hogy újra elindítjuk az „Övék a pálya!” című, Önök által népszerűnek ítélt rovatunkat, amelyben beszámolunk a tudomásunkra jutott felkészülési találkozók időpontjáról és eredményéről, illetve esetenként helyszíni, fényképes beszámolókat közlünk az eseményről. (Ezúton is arra kérjük Önöket, ha tudomásukra jut egy-egy időpont vagy eredmény, legyen szó Csesztreg–Kiskundorozsma vagy Dunaharaszti MTK–Soroksár edzőmeccsről, bátran osszák meg velünk.)
Távolabb ne is tekintsünk egyelőre, maradjunk annyiban, hogy ezúton kívánok az előzőnél sikeresebb új esztendőt, minél több örömet, és persze jó egészséget minden Kedves Olvasónak. A többi úgyis jön magától.
Tisztelettel: Horváth M. Attila

