Amikor Selmeczi Krisztián június 13-án, szombaton, nagyjából háromnegyed háromkor lefújta a Budafok örömünnepével véget érő, Hódmezővásárhely elleni, 5–0-ra végződő bajnokit, aligha lehetett sejteni, hogy az Imre Dávid (ifj. Sirmán Tamás, a szünetben) – Varga Zsolt, Berta Zsolt, Kiss Ádám, Éry Zoltán – Szabó Bence, Fekete Dávid, Árendás András, Tompa Ottó – Dobesch Bálint, Posta Ronald (Sinkó Gergő, a szünetben) összetételű budafoki U19-es csapat útja nem ért véget a bajnoki címmel.

Szólhatna ez a cikk Árendás András, Berta Zsolt, Dobesch Bálint, Tompa Ottó vagy Sinkó Gergő HFC elleni góljáról, az aranyérmes legénység mámorító pillanatairól, a helyzet az, hogy a kis-nagy legénység NB III, Alföld-csoportban aratott bajnoki címe után nemhogy szétszéledt, együtt maradt olyannyira, hogy mindannyian egy lépcsőfokot megmászva az NB III-as felnőtt gárda helyén találták magukat.
Aligha lenne meglepő, ha nagyjából ez a csapat futna ki a jövő szombati bajnoki rajton a pályára, holott alakulhatott volna minden másként.

Volt egyszer egy csapat. Tíz- vagy húsz év múlva alighanem így kezdik majd mesélni a hosszúra nyújtott történetet gyermekeiknek az együttes tagjai, akik szinte mind szétszéledtek. Nem csoda. A XXI. század elején bizony mindent a pénz határoz meg, márpedig az nincs a Promontor utcában. Amikor a 2008-2009-es szezon után hivatalosan először találkoztak a budafoki labdarúgók, nagyjából mindegyikük sejtette, hogy a búcsú pillanatai lesznek a hátralévő percek, hiszen azon a júliusi forró hétfői napon jelentették be a szakmai stáb és a csapat tagjainak a megmásíthatatlant, miszerint Bíró Péter után Gelei Károly, a klub korábbi kapusa és edzője is „kiszáll”, azaz mecénás és támogató, egyszóval pénzes ember nélkül marad az egyesület.

Ami biztos: lesz mire emlékezni. Merthogy bár az évad első játéknapja újoncderbivel indult, Tóth Bálint, a gárda mestere korántsem lehetett elégedett övéivel. Azon az augusztusi szombat délután 3–0-s kudarcba szaladtak bele a fővárosiak, így érthető, hogy a szemüveges mester a találkozót ekképp kommentálta: „Szomorú, de reális a különbség.”

Érdemes feleleveníteni, miképp állt fel a budafoki egylet: Frank Tamás – Havlik Csaba, Nagy Attila, Rétsági Ákos, Fábián Zoltán – Kóbor Csaba (Szkukalek Iván, 60. p.), Fekete Dávid (Markovics Ádám, a szünetben), Tóth Dániel, Horváth Levente (Sóskuthy Zalán, 75. p.) – Dobray Zsolt, Nagy Gábor.
Bármennyire is hihetetlennek tűnik, a következő hat játéknapon egyszer sem botlott a BLLC, legrosszabb eredménye a Budapest Honvéd II. elleni gól nélküli remi volt.
Nem véletlen, hogy a hetedik fordulót követően így festett a tabella: 1. Kecskemét II. 18, 2. Algyő 16, 3. Budafok 16 pont.

A nyolcadik körben aztán vérbeli rangadóra került sor a „hírös városban”, hiszen a KTE második sora a Budafokot fogadta. A Tóth-egylet így állt fel: Frank Tamás – Rétsági Ákos (Jenővári Dábiel, 80. p.), Nagy Attila, Fülöp Adrián, Fábián Zoltán (Fürjes Ádám, 65. p.) – Szigeti László, Havlik Csaba, Szkukalek Iván, Kóbor Csaba – Dobray Zsolt, Nagy Gábor.
Hiába állt ki szinte legjobbjaival a BLLC, a több NB I-es és NB II-es játékost (Ábel Zsolt, Lungu Mischek, Kormos László, Koszó Balázs, Nagy József, Tóth Zoltán) a soraiban tudó lila-fehérek Lungu Mischek és Kormos László első félidőben szerzett találataival megérdemelten nyertek 2–0-ra, ami után Tóth Bálint így értékelt: „A rutinosabb csapat győzött.”

Az őszi idényből hátralévő hét bajnokin öt alkalommal győzött dolgozatunk „főszereplője”, és a legjobb meccs mind közül alighanem a Szolnoki Spartacus elleni hazai 5–3-as derbi volt. A kilencedik játéknapon mintegy kétszáz érdeklődő leste, amint a Frank Tamás – Szkukalek Iván (Vági Tamás, 58. p.), Fülöp Adrián, Nagy Attila, Hacker Bence – Fürjes Ádám, Havlik Csaba, Horváth Levente, Dobray Zsolt (Fekete Dávid, 73. p.) – Kóbor Csaba (Béres Norbert, 63. p.), Nagy Gábor összetételű budafoki gárda kikocog a Promontor utcai gyepre. A több volt élvonalbeli labdarúgót (Boda József, Horváth Csaba, Kiri Mihály, Ruskó Zsolt, Szoboszlai Imre) felvonultató „Szpari” olykor bizony csak nyomozta a labdát. Mindössze huszonnyolc perc telt el az összecsapásból, amikor Kóbor Csaba és Dobray Zsolt góljával már 2–0-ra vezetett a házigazda. Bár a vendégek rögvest szépítettek Szoboszlai Imre révén, Horváth Levente két percen belül visszaállította a különbséget. Lüktetett a meccs, és bizony a zömében a hazaiak sikeréért drukkoló nézősereg csalódottan, olykor bosszankodva nézte, hogy Benedek Nándor góljával még a szünet előtt felzárkózik a látogató. Képzelhetik, hát még akkor milyen volt a hangulat, amikor Ruskó Zsolt 3–3-ra módosította az állást tíz minutummal a szünet után. De a Budafok nem adta fel, Tóth Bálint Vági Tamást küldte Szkukalek Iván, míg Béres Norbertet Kóbor Csaba helyett. És a váltás bejött, merthogy az egyre inkább belelkesedő budafokiak a csereember Béres Norbert és az örökifjú, negyvenhez közelítő csapatkapitány, Nagy Attila révén újfent fordítani tudtak. Csoda-e, ha Tóth tréner így fogalmazott a lefújás után? „Egy nagyon jó csapat ellen játszottunk egy izgalmas, gólokban gazdag mérkőzést. Feltétlenül örömteli a győzelmünk.”

Mikor az ősz lassan télbe fordult, egyszeriben minden megváltozott. Az emberek a Promontor utca környékén járva aranyéremről, ismét a másodosztályról beszéltek. A lelkesedés persze érthető, hiszen a tabellát két egyaránt harmincegy pontos sereg, a Kecskemét II. és a Budafok vezette.
Kevesen gondoltak minderre 2008 idusán, de mi, magyarok már csak olyanok vagyunk, ha felcsillan egy apró reménysugár, hát igyekszünk meglovagolni.
Tóth Bálint mindenesetre így nyilatkozott akkoriban: „…csapat tudtunk lenni minden szinten. És ebbe beletartozik a tulajdonos, a segítőim, az, hogy milyen csodálatos környezetben tudunk tréningezni és játszani nap mint nap. És nem utolsósorban ott van a csapat, amely elhitte azt, hogy merjenek célt felállítani akkor is, ha az elérhetetlennek tűnik, és ezért a játékosok dolgozzanak nagyon keményen. Mert bizony ők nagyon keményen megdolgoztak ezért a sikerért.”

Azt mondják, kétszer ugyanabba a folyóba nem lehet belelépni. Rétsági Ákoséknak mindez sikerült. A tavaszi nyitányon az Érd ugyanis ismét megtréfálta a bajnokaspiránst, amely a Frank Tamás – Rétsági Ákos, Nagy Attila, Hacker Bence, Jenővári Dániel (Nagy Gábor, 60. p.) – Tóth Dániel, Dobray Zsolt, Kovács Márton – Szabó Gábor (Horváth Levente, 60. p.) – Mészáros Tamás (Béres Norbert, a szünetben), Kóbor Csaba összetételben futballozott, és ha nem is könnyed játékkal, de mindhárom pontot elvitte a XXII. kerületből (0–1).

A folytatás már könnyebb volt. Az Orosháza elleni idegenbeli döntetlen (0–0) után a Gyula és a Tisza Volán is 1–0-s fővárosi vereség után kulloghatott haza, hogy aztán Dabason Tóth Bálint bosszúsan értékelje a Pest megyeiek otthonában elért 1–1-et: „Gyalázatos játékkal szereztünk egy pontot.”

A Jászapáti aztán jól megkapta. Birkás Ferenc szerény képességű tanítványai 4–0-s zakó után indulhattak az autóbuszhoz. Mondhatni, a vendégek Jászapátiába estek, de az ezt követő időszak nem hozott sok örömet, vidám percet a Promontor utcába. Írd és mondd, az elkövetkező öt bajnokin nemhogy gólt, pontot is alig szerzett a fiatal társaság. A Budapest Honvéd II. elleni rangadón kijött a tudás-, illetőleg az osztálykülönbség (3–0), hiszen ne feledjük, a XIX. kerületieknél megannyi élvonalbeli labdarúgó lépett pályára azon az ominózus hétvégén a „fakóban”. A huszonkettedik játéknap után a XXII. kerületiek még mindig a negyedik pozícióban tanyáztak, negyvenkét megszerzett egységgel. Elképesztően szoros volt az élboly, hiszen az éllovas Kecskemét II. (44 pont) mögött (mögött?) a Szolnoki Spartacus (44) állomásozott, a dobogó alsó fokán pedig a Budapest Honvéd II. (43) vesztegelt.

A Kecskemét II. elleni hazai rangadón így „élethalálharc” várt Hacker Bencéékre. Tóth Bálint a Frank Tamás – Szigeti László (Tóth Dániel, 50. p.), Kovács Márton, Hacker Bence, Gálhidi Gergő – Fürjes Ádám, Rétsági Ákos, Dobray Zsolt, Szabó Gábor (Béres Norbert, 55. p.) – Nagy Gábor, Fábián Zoltán (Béres Gábor, 85. p.) összeállításban játszatta övéit, aminek meg is lett az eredménye, hiszen éppen a hórihorgas középső védő góljával verte 1–0-ra a Lombard a listavezetőt.
Tóth Bálint ekképpen értékelte a látottakat: ,,Igazi csapatként, csupa szív játékkal megérdemelten győztünk egy nagyon jó ellenféllel szemben.”
Az egyetlen gól szerzője így emlékezett vissza a találkozóra, illetve győztes találatára: ,,Jó mérkőzést játszottunk a Kecskemét második csapatával. Úgy érzem, többet tettünk a győzelemért, és egy pontrúgás után sikerült megszereznünk a győztes gólt. Többet tettünk a sikerért, csapatunk nagyon együtt volt, küzdöttünk a végsőkig, így megérdemelten nyertünk. Sokat gyakoroljuk a pontrúgásokat az edzéseken, végre valahára sikerült megint betalálni, tényleg jó szögletet rúgott Fürjes Ádám.”

A Szolnoki Spartacus, az Algyő és a Kiskunfélegyháza ellen nem sok keresnivalója volt a Budafoknak. Illetve dehogynem, csakhogy az ifjú futballistákból álló társulatokra az a jellemző, hogy nem tudnak kiegyensúlyozott produkciót nyújtani. Alighanem ez történhetett Tóth Dánielékkel is.

Négy körrel a zárás előtt csupán tovatűnt álomnak tűnt a bajnoki cím és az ezzel járó fieszta, hiszen ekkor már a Szolnoki Spartacus állt az élen ötvenhat egységgel, míg az időközben hatodik pozícióba visszazuhanó Budafok tizenegy ponttal volt a „Szpari” mögött.
Az Újbudát aztán ha nagy nehezen is, de legyűrte a piros-fekete sereg (3–2), míg Izsákon relatíve könnyedén nyert (2–0).

Az utolsó hazai bajnokin a bennmaradásért küzdő Monor három pontot kasszírozott (1–2), így már csak az volt, az lehetett a cél, hogy győztesen vívja meg az együttes az utolsó, hódmezővásárhelyi találkozót. Az ötvenpontos hatodik fogadta az ötvenegy egységet bezsebelő ötödiket, azaz volt tétje az évad utolsó bajnokijának. A szó szerinti utolsó találkozóján így állt fel a BLLC: Frank Tamás – Fürjes Ádám, Kovács Márton, Hacker Bence, Gálhidi Gergő – Tóth Dániel, Rétsági Ákos, Havlik Csaba, Szabó Gábor (Jenővári Dániel, 85. p.) – Nagy Gábor (Mészáros Tamás, 88. p.), Markovics Ádám (Kóbor Csaba, 65. p.).
Sokáig úgy tűnt, a vizitálóknak megfelelő döntetlennel ér véget a párharc, ám a szünet után tíz perccel Szabó Gábor, majd alig több mint negyedórával később Nagy Gábor is bevette Molnár F. Tamás hálóját.

Kettő-nulla. Egy kiscsapatként induló, a bennmaradásért harcoló, végül nem dobogósként, mégis igazi nagycsapatként célba érkező társulat tagja lett huszonegynéhány sportember, akik azzal szembesülhettek július második hétfőjén, hogy hiába minden, pénz nélkül maradt az egyesület labdarúgó-szakosztálya.
Érthető módon a többség menni akart, mert van, akinek a családját kell eltartani, és a bébiétel, a pelenka és a plüssjáték mellett a lakás, az autó, a tanulás is súlyos forintokba kerül.
Kettő-nulla. Siker volt ez, nagy győzelem. És mint oly sokszor bebizonyosodott már, sírni csak a győztesnek szabad…

(A fenti nyilatkozatok forrása: Sportszelet)

„HOL VAGYTOK, TI RÉGI JÁTSZÓTÁRSAK?” Az új évadban csupán néhányan maradtak meg az előző szezonban szereplő együttesből. Béres Gábor, Béres Norbert, Fábián Zoltán, Havlik Csaba és Markovics Ádám bizonyosan a Budafokot erősíti a továbbiakban is. Nagy Gábor, Szabó Gábor és Tóth Dániel az ESMTK-hoz, Kóbor Csaba és Frank Tamás Törökbálintra, Rétsági Ákos Dunaharasztira igazolt. Fürjes Ádám, Kovács Márton és Mészáros Tamás a Vasashoz került, Horváth Levente pedig az Újbudához kötelezte el magát. Dobray Zsolt a Dunakeszi Vasutast választotta, a csapatkapitány Nagy Attila, illetve Jenővári Dániel pedig Orosházára szerződött. Szkukalek Iván Vecsésen boldogul, míg Gálhidi Gergő Monoron futballozik tovább. Kell-e mondani, a társulat kitűnő trénerének, a korábban többek között a Vasasnál és Pápán dolgozó Tóth Bálintnak nincs kispadja.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A BUDAFOKI LLC 2008-2009-ES SZEZONBAN LEJÁTSZOTT NB III-AS BAJNOKI MÉRKŐZÉSEINEK EREDMÉNYEI ÉS GÓLSZERZŐI
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

1. forduló: Érd (idegenben) 0–3

2. forduló: Orosháza (otthon) 1–0
G: Dobray Zsolt

3. forduló: Gyula (i) 3–1
G: Nagy Gábor, Kóbor Csaba, Langer László

4. forduló: Tisza Volán (i) 3–0
G: Dobray Zsolt, Kóbor Csaba, Nagy Gábor

5. forduló: Dabas (o) 1–0
G: Kóbor Csaba

6. forduló: Jászapáti (i) 4–0
G: Nagy Attila, Nagy Gábor, Kóbor Csaba, Havlik Csaba

7. forduló: Budapest Honvéd II. (o) 0–0

8. forduló: Kecskemét II. (i) 0–2

9. forduló: Szolnoki Spartacus (o) 5–3
G: Nagy Gábor, Dobray Zsolt, Horváth Levente, Béres Norbert, Nagy Attila

10. forduló: Algyő (i) 0–3

11. forduló: Kiskunfélegyháza (o) 4–0
G: Nagy Gábor (2), Kóbor Csaba, Fürjes Ádám

12. forduló: Újbuda (i) 3–0
G: Székely Szabolcs (öngól), Nagy Gábor, Hacker Bence

13. forduló: Izsák (o) 2–1
G: Kóbor Csaba, Béres Norbert

14. forduló: Monor (i) 1–2
G: Nagy Gábor

15. forduló: Hódmezővásárhely (o) 2–1
G: Dobray Zsolt (2)

16. forduló: Érd (o) 0–1

17. forduló: Orosháza (i) 0–0

18. forduló: Gyula (o) 1–0
G: Szabó Gábor

19. forduló: Tisza Volán (o) 1–0
G: Nagy Gábor

20. forduló: Dabas (i) 1–1
G: Szabó Gábor

21. forduló: Jászapáti (o) 4–0
G: Mészáros Tamás (2), Fábián Zoltán, Béres Norbert

22. forduló: Budapest Honvéd II. (i) 0–3

23. forduló: Kecskemét II. (o) 1–0
G: Hacker Bence

24. forduló: Szolnoki Spartacus (i) 0–1

25. forduló: Algyő (o) 0–1

26. forduló: Kiskunfélegyháza (i) 1–3
G: Dobray Zsolt

27. forduló: Újbuda (o) 3–2
G: Dobray Zsolt (2), Nagy Gábor

28. forduló: Izsák (i) 2–0
G: Fürjes Ádám, Dobray Zsolt

29. forduló: Monor (o) 1–2
G: Dobray Zsolt

30. forduló: Hódmezővásárhely (i) 2–0
G: Szabó Gábor, Nagy Gábor

-------------------------------------------------------------------------------------------
A BUDAFOKI LLC HÁZI GÓLLÖVŐLISTÁJA (2008/2009)
-------------------------------------------------------------------------------------------

10: Dobray Zsolt, Nagy Gábor
6: Kóbor Csaba
3: Béres Norbert, Szabó Gábor
2: Fürjes Ádám, Hacker Bence, Mészáros Tamás, Nagy Attila
1: Fábián Zoltán, Havlik Csaba, Horváth Levente
Öngól: Székely Szabolcs (Újbuda)