Az egyik legjobbja volt alakulatának. Szűcs Péter hét gólig jutott az elmúlt szezonban.
Írhatnánk, hogy sikertörténet az övé, elvégre sok-sok hónappal ezelőtt még az első kerettel tréningezett a támadó. Csakhogy a találatok az NB III, Alföld-csoportban „jöttek”, ami szintén nem intézhető el egy kézlegyintéssel.

Tréningezik a Vasas II. Immár nem Gabala Ferenc, hanem a legutóbb az U19-es alakulatot vezető Komjáti András vezérletével. Legutóbb hatodikként zárt a Vasas-fakó, a cél az, hogy egy fiatal, szerethető második csapata legyen Angyalföldnek. És ami talán még ennél is fontosabb: telis-tele magyar ifjúval. Merthogy úgy tudjuk, a tréner eltökélte, hogy nem kellenek a tucatlégiósok, azaz a második számú egyletben honi fiatalok kapnak majd szerepet, hogy aztán megerősödve egy szintet feljebb lépjenek. Szűcs Péter ma még nem tudja, milyen sors vár rá. Szíve szerint ott lenne az NB I-es keretben, hogy a Ferencváros, a Debrecen vagy a Videoton ellen húzzon dresszt és csukát, egyelőre azonban az NB III-as társulattal edz. A tehetséges ifjúval kedden kora este a Fáy utcában beszélgettünk.

– Hétfőn kezdtek, így a keretük még aligha lehet végleges.
– Tizenvalahányan voltunk, egy próbajátékos volt. ám jövő hét végére állhat talán össze a végleges keret, legalábbis ezt mondta Bandi bá’ – felelte Szűcs Péter. – Jövő hét szerdán edzőmeccsünk is lesz már az Újpest B-vel, ez biztos. Sőt, játszunk egy izraeli első és másodosztályú alakulattal is a későbbiek folyamán, ami elég nagy megméretésnek tűnik egy NB III-as csapatnak, ami egyáltalán nem rossz, hiszen fiatal társulatunk lesz.

– Sikerült kipihennie magát?
– Sikerült, de megmondom őszintén, sokat is kell most edzenem. Ugyanis másfél évig nem pihentem kis túlzással egy napot sem. Amikor felkerültem a felnőtt kerethez tavaly ilyenkor, Mészöly Gézához, négy napom volt összesen, hiszen ahogy vége lett az ifibajnokságnak kezdődött az NB I-es felkészülés. Aztán télen csak a karácsonytól szilveszterig lévő időszak volt, majd jött Giovanni Dellacasa, miként vele együtt a téli alapozás. Most tudtam három hetet lazítani, de ez kicsit meg is fogott. Az a típus vagyok, aki képes eltunyulni.

– Gének?
– Igen. Édesapám szerintem, meg anyu. A bátyám (Szűcs István, az NB III, Mátra-csoportban szereplő Tura-Biotech labdarúgója – a szerző) nem ilyen. Én ellenben olyan vagyok, aki képes egy kicsit fel is szedni.

– Felteszem, nem nagy öröm, de sikerült is?
– Sikerült. Le kell adnom három kilót. Ez mindig így van.

– Ha jól sejtem, Komjáti András edzéseivel nem lesz gond – ilyen értelemben sem…
– Á, hétfőn sem láttunk labdát. Egy óra futás volt, kicsit meg is viselt, mert a végére rosszul lettem.

– Komolyan mondja?
– „Beszúrt” a fejem. Nem lettem halálos beteg, csak negyven fok volt, no meg a műfű és mivel első edzés… Ezen a héten hét tréning várt ránk, jövő héten ellenben még több lesz. No meg az említett edzőmérkőzés.

– Mit gondol, NB III-as kerettag lesz?
– Ezt még nem tudom, ugyanis az első csapat edzőjével még beszélnem kell. Azt mondta korábban, hogy fél évig leszek a harmadosztályban, majd utána számít rám, be szeretne építeni, mint fiatalt. Végig ott voltam az NB III-as társasággal tavaly. Valamikor megbeszélésre kerül a sor. Optimista vagyok, de nem tudok semmit.

– Végül beszéljünk a vébéről. Kiestek a nagy kedvenc olaszok.
– Kiestek. Kaptak is rendesen.

– Megérdemelten?
– Úgy érzem, igen. Mindig amikor kaptak egy gólt, akkor kezdtek el focizni, ez az igazság.

– Van új favorit?
– Én mindig is olaszpárti leszek, de a németekben nagyon sokat látok, a spanyolok elleni derbi az előrehozott döntő. Aki megnyeri ezt a meccset, az nyeri mg a világbajnokságot is.