Szombat délután a legutóbb Szombathelyen, a Haladás otthonában 4–2-re győző Budapest Honvéd a két vereséggel rajtoló Vasast fogadta. Egyik fővárosi gárda sem tért le a megszokott útról.

Amikor Dusan Mileusznics a tizenhatoson belül becsúszva a labdát elérve tisztázott a szélvészgyors kispesti csatár elől, akkor már felrémlett a Vasas légiósában, megtörténhet az, ami két héttel ezelőtt, Debrecenben. Akkor ugyanilyen szituáció után állította ki tévesen a DVSC elleni NB I-es (nyitó)meccs bírója a hátvédet, ám – ekkor még – elmaradt a piros lap. Persze addig már túl voltunk néhány nézőriasztó megoldáson, a kispesti temetőbe bikázott labdán, Abass kihagyott helyzetén – azt pedig művészet volt… – és Kulcsár Dávid csodálatos fejesgólján. Ezzel vezetett a Honvéd, és ne lepődjenek meg, nem a tudósító állt sokáig a napon, ugyanis a Vasas hátvédje „mentés másként”-et alkalmazott saját kapuja előtt.

A találkozó színvonala – hogy is fogalmazzunk finoman… – nem érte el talán még a közepest sem, hiszen a jó futballhoz egyéniségek kellenek, márpedig a pályán lévők közül aligha lehetett találni ilyet. Illetve dehogynem, csak az illető nem piros-fekete vagy fehér, hanem kék dresszben pompázott. Oláh Gábort nem véletlenül tartják a magyar játékvezetők közül az egyik legjobbnak, ezúttal is nagyszerűen működött közre segítőivel. Csakúgy, mint Németh Norbert az újakkal. A nyáron a Vasastól visszatérő középpályás okos góljával a szünet előtt közvetlenül jutott egyről a kettőre a házigazda, azon pedig talán érdemes volna elgondolkodni, miért nem sikerült kapust igazolnia a holtszezonban a XIII. kerületieknek, mert mint az októberben vásárolt görögdinnye, az egyik rosszabb, mint a másik. Akinek nem világos: néhány hónapja még Végh Zoltán és Németh Gábor is a Fáy utcai alakulatot erősítette, ma már nem…

Mint ahogy ma már nem nyer meccset a Vasas – előlegezte meg a Honvéd-sikert negyvenöt percnyi futball (futball?) után ezen sorok írója, és mindez bejött. Bár a Puskás Ferenc Stadionban az atlétika honi nagyjai vívtak szombaton ádáz csatát egymással és magukkal, a Bozsik Stadionban sem a „megszokott” sportágat, sokkal inkább birkózást láthatott a nagyérdemű. Helyzet sokáig semmi, ám verekedés, brusztolás, cséplés és hadarás annál inkább, így gyűltek a sárga lapok annak rendje, módja szerint. Márpedig a figyelmeztetések minden esetben jogosak voltak.

A hajrához közeledve aztán a sárga lapos Katona Máté úgy tett, mint szigorú tanár a felkészületlen diákkal, buktatott, méghozzá a tizenhatoson belül, így Danilo büntetett könnyedén. Majd miután Dusan Mileusznics megérdemelten jutott a piros lap sorsára, Katona Máté megúszott egy kiállítást, ám csapata az újabb gólt nem. Németh Norbert másodjára is bevette egykori egylete kapuját, azaz kiütötte a piros-fekete sereg riválisát a fővárosi rangadón. A krónikák szerint százhatvanhetedszer találkozott egymással ugyanilyen párosításban a két együttes, és lőn, ez a derbi valóban páratlanra sikeredett…

NB I, 3. forduló
BUDAPEST HONVÉD–VASAS 4–0 (2–0)
Bozsik Stadion, 2000 néző. Vezette: Oláh Gábor (Berettyán Péter, Horváth Róbert)
Gólszerző: KULCSÁR DÁVID (1–0, öngól) a 14., NÉMETH NORBERT (2–0) a 44., DANILO DE OLIVEIRA CIRINO (3–0, 11-esből) a 82., NÉMETH NORBERT (4–0) a 88. percben